Az új magyar konyha kilenc pontja

Figyelem! Új ablakban nyisd meg. PDFNyomtatásE-mail

A magyar gasztronómia történetében mérföldkőnek számító Kulináris Charta után a Magyar Gasztronómiai Egyesület nemzetközi kezdeményezés által inspirálva, szakácsokkal, termelőkkel és étteremtulajdonosokkal folytatott beszélgetések alapján, kilenc pontban foglalta össze, hogy mit tart fontosnak a XXI. század magyar konyhájában. 

1.Filozófia

Az igazi étterem több mint üzlet: életforma, amely a kultúramegőrzés felelősségével is jár. Az új magyar konyha kulcsszava a hitelesség.
 
2. Kézművesség

Az étterem felelőssége, hogy megélhetést biztosítson a tisztes minőséget adó termelőnek, a termelő felelőssége a színvonal fenntartása. A magyar konyha megújulásának alapvető feltétele az is, hogy a gasztronómiával kapcsolatos kézműves szakmáknak legyen megfelelő oktatása.

3. Szolidaritás

Az új magyar szakácsszakma hiteles képviselőinek együtt kell működniük, hogy megosszák tapasztalataikat és tudásukat konyhatechnológiák, alapanyagok, beszerzési források, képzési lehetőségek tekintetében. Közös érdek, hogy több jó és hiteles konkurens legyen.
 
4. Regionalitás

A konyha karakterét a környezet adja: a klíma, a föld ásványai, a vizek s a levegő milyensége, a termelési kultúra. Az új magyar konyha értelemszerűen arra törekszik, hogy – ha csak lehetséges – alapanyagait szűk környezetéből szerezze be. Célja és érdeke tehát, hogy környezetében megszülessen egy minőségtudatos beszállítói kör.
 
5. Szezonalitás


Az új magyar konyha egyik legfontosabb szempontja: visszatérni a természetességhez és hangsúlyosan megjeleníteni az évszakokat a tányérokon.
 
6. Ellenállás

Alternatívát kell kínálni a piacra zúduló hitvány minőségű árukkal,  adalékanyagokkal telített álélmiszerekkel szemben. Kerülni kell azokat a kényelmi termékeket melyek használata a szakácsszakma lényegét érinti és iktatja ki. 
 
7. Verseny

A szereplők közös érdeke, hogy az étkezési kultúra minden szintjén pozitív változások induljanak el. Fájdalmas az (úgymond) „egyszerű”, de jó kisvendéglők  és kifőzdék hiánya. A nemzetközi tapasztalat az, hogy a jó „egyszerűséghez” is a csúcsgasztronómián át vezet az út. Az étkezés kultúráját szolgáló szakmai versenyek, az objektív értékelések, a jól szereplők ösztöndíjazása elősegítik a pozitív változásokat.
 
8. Kreativitás

Az új magyar konyha jó ízlésű és kreatív. A kreatív konyha hangsúlyosan használja a kézműves termékeket, ugyanakkor nem zárkózik el az ésszerű technológiai újításoktól. Használja a modern technológiákat és alapanyagokat, ha ezek tisztábban érvényre juttatják a természetes ízeket, színesebbé teszik a konyhát. 
 
9. Hagyomány és evolúció

Csak a jó hagyományokat kell megtartani, a rossz szokás nem ápolandó hagyomány.
Jó hagyománynak tekintjük a minőségre törekvést és a nyitottságot. A magyar konyhának sokféle gyökere volt, utóbb a történelem deformálta olyanná, amilyen lett, de ez nem a végleges állapota. A magyar konyha nem holmi öröklött hátizsák, amit minden generáció úgy köteles tovább vinni, ahogy kapta. A zsákot ki kell nyitni. A romlott árut kivenni, a zsákot új tartalommal megtölteni. 

A szöveget  teljes terjedelmében a Bűvös Szakács portálon lehet olvasni.

Hozzászólások
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy hozzászólhass a cikkhez! Klikk ide!

Cikk megosztása

AddThis Social Bookmark Button

Csatlakozz!

Belépés / Regisztráció






Reklám

RSS