Kínában a tea tudományos vizsgálatának, vagyis a tea tudományágának külön neve van: chaxue. Ez a tudományág magába foglalja a következő alágakat: botanika, genetika, gyógyszerészet, művelődéstörténet és filológia. Már ennyiből is érezhető, hogy milyen jelentőséggel bír a téma az oly sok mindenről nevezetes Kínában. A teakultúra, vagyis a chawenhua régi idők dicsőségét idézi fel. Tokaji Zsolt a szövegek megidézésével pedig segít a régi szokások és tudások megőrzésében, felelevenítésében, illetve a magyarhoni megismertetésben.

 

Az első szöveg a minden többi írás alapjául szolgáló Lu Jü-féle teáskönyből származik: sok gyakorlati instrukciót olvashatunk a tea termesztéséről, a szükséges eszközökről, azok anyagáról, tulajdonságairól illetve a víz minőségéről. Egyetlen példa kiragadása érzékeltetheti Lu Jü elmélyülését a témában, az idézett példa pedig a víz forralásának osztályozásáról fog szólni. Lu Jü szerint a víz első forrási fázisában olyan buborékokat vet, mint a hal szeme, majd a buborékok gyöngysorként összegyűlnek az edény fala mentén. Harmadik fázisban a víz vad tajtékokhoz hasonló, míg végül elöregszik és ihatatlanná válik.

 

A második szövegrészlet írója Zhang Youxin, aki – többek között – elmesél egy történetet Lu Jü szakértelméről. Ezután Su Yi írásai következnek a vizek fajtájiról. A kötetet Tokaji Zsolt ismertető sorai zárják Lu Jü életéről és a kínai teákról. Mindez segít elmélyülni a teázásban, az elmélyült teázás pedig a megvilágosodás útja is lehet. Ezt a teáskönyvet haladó teázóknak ajánlom.

 

Teáskönyv haladóknak (Szerkesztette: Tokaji Zsolt) 

Fapadoskönyv Kiadó, 2010 

 

Hozzászólások